Néha nincs kedvem fényképezni, csak nézelődni: Néha a gép csak némán lóg a vállamon, nem lustaságból, hanem mert a pillanat csendes jelenlétet kér, nem megörökítést. Van abban valami kegyelem, ha hagyom, hogy a világ megnyíljon előttem anélkül, hogy megszakítanám. Nem keresem a tökéletes képkivágást vagy a döntő pillanatot; csak engedem, hogy a szemem szabadon barangoljon, kortyolja a formákat, színeket, fényt, akár egy lassú dallamot. Nézni önmagában is művészet – a türelem és az idő folyásának gyengéd átadása. Nem kell minden pillanatot megfogni. Néha a legmélyebb élmény az, ha csak ott vagyok, ébren és nyitottan anélkül, hogy lenyomnám a gombot. ~ Egy fotós gyógyszerész feljegyzései (Különféle dallamok)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése